Jogorvoslati lehetőségek az adóellenőrzés során

Nem tartozik szorosan a jogorvoslati eszközökhöz, de az adózók körében a legismertebb jogosultság az észrevétel intézménye, amelynek benyújtására a jegyzőkönyv átvételétől 15 napon belül van lehetőség. Nagy előnye, hogy ingyenes, ezért érdemes kihasználni, ha az adózó nem ért egyet az ellenőrzés bármely megállapításával. További könnyebbség, hogy semmilyen tartalmi megkötés nincs, az adózó tulajdonképpen „bármit” előadhat benne.

Az adóhatóság elfogadhatja az észrevételt, s az így módosított jegyzőkönyv alapján készítheti el az elsőfokú határozatot. Egyéb esetben a revizorok által rögzített jegyzőkönyv alapján kerül sor adózó fizetési kötelezettségének megállapítására, illetve, ha az észrevétel új tényt, adatot tartalmaz, akkor az adóhatóság 15 napig tovább folytathatja az ellenőrzést, amelyet egy ún. kiegészítő jegyzőkönyvvel zár le.

Az adózó adókötelezettségének megállapítása határozattal történik, melynek postai kézbesítésétől 30 napon belül az ügyfél eldöntheti, hogy kíván-e fellebbezést benyújtani. A fellebbezésben saját szavaival leírhatja, hogy mivel nem ért egyet, illetve vannak-e olyan tények, bizonyítékok, amelyeket a hatóság esetleg nem értékelt. A fellebbezés feladható postán vagy benyújtható az ügyfélszolgálaton is. A fellebbezés illetékkötelezettséggel jár, az illeték mértéke a vitatott összeghez igazodik, s a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell átutalni az adóhatóság számlájára. A fellebbezést az adóhatóság megvizsgálja, s amennyiben egyetért az ügyfél által leírtakkal, akkor annak megfelelően saját határozatát módosítja. Ha az első fokon eljáró adóhatóság álláspontja eltérő, akkor felterjeszti az ügyet a másodfokú adóhatósághoz, ahol sor kerül a teljes ellenőrzés felülvizsgálatára. A másodfokú döntés alapvetően négyféle lehet, megsemmisítő, megváltoztató, új eljárás lefolytatását elrendelő vagy helybenhagyó. Az ügyfél szempontjából legkedvezőbb a megsemmisítő döntés, ebben az esetben az ügy lezárult, a fizetési kötelezettséget illetően olyan állapot áll elő, mintha nem is végzett volna ellenőrzést az adóhatóság. Amennyiben a döntés új eljárás lefolytatására irányul, az első fokú adóhatóság köteles az ellenőrzést ismét elvégezni. Eközben újabb bizonyítékokat vizsgálhat meg, s így a megállapított adókötelezettség is változhat. Helybenhagyó döntésnél adózó fellebbezése nem mondható sikeresnek, mert ekkor valamennyi adóhatósági megállapítás változatlanul marad, az adózó ellenvéleménye elutasításra kerül. Ezután az ügyfél élhet még a bírósághoz fordulás lehetőségével, vagyis a másodfokú határozat jogerőre emelkedésétől 30 napon belül keresetet nyújthat be a megyei hatáskörű törvényszékhez.

Rendkívüli jogorvoslati lehetőség az ún. felügyeleti intézkedés. Sajátossága, hogy a törvény csak akkor teszi lehetővé az ügyfél számára, ha a kiadott határozat jogszabálysértő. A kérelem ebben az esetben is illetékköteles, benyújtásának azonban nincs határideje, az adózó bármikor élhet vele, s szemben az eddig ismertetett jogorvoslati lehetőségekkel – amelyeknél csak egyszer van mód a kérelem benyújtására – többször is benyújtható az elévülési időn belül. Természetesen az illetéket mindannyiszor meg kell fizetni.

Szólj hozzá!