Kasszazárás Pannóniában, befejezi a nyugdíjpénztár

Egymás után húzzák le a rolót a kivéreztetett magánnyugdíjpénztárak. Tíz kassza kezdte az évet, a végére öt maradhat. Nem elég költségeikre a törvény szerint levonható 0,9 százalék.

Pannónia Nyugdíjpénztár magán-nyugdíjpénztári ágának végelszámolásáról döntött a kassza csütörtöki közgyűlése. A vezetés a lépést azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a működést nem lehet tovább fenntartani, s mivel semmi arra utaló jelet nem látnak, hogy ebben változás várható, így nem marad más lehetőség, mint a pénztár jogutód nélküli megszüntetése.

Mint arra korábban lapunkban többször felhívtuk a figyelmet: a kormány a nyugdíjrendszer 2010 végi átalakításakor olyan szabályt alkotott, amely ellehetetleníti a magánnyugdíjpénztárakat. A kasszák a tagok által befizetett tagdíjak mindössze 0,9 százalékát fordíthatják működésük finanszírozására (a többi a tagok megtakarítását gyarapítja), ám ez nem fedezi a költségeket. (A Pannónia önkéntes nyugdíjpénztári ága például négy százalékot von le a tagdíjbefizetésekből a működés finanszírozására.)

A pénztárak egy része ezért a tagdíj mellett adományt kér tagjaitól, vagyis hozzájárulást a működés finanszírozásához, de ez a gyakorlatban láthatólag nem igazán működik. A Pannónia esetében például tagonként évi 20 ezer forintra lett volna szükség, ezzel szemben tavaly hétmillió forint tagdíjat (ebből tehát 63 ezer forint ment a költségekre) és 535 ezer forint adományt fizettek be, a pénztár pedig közel 63 millió forint veszteséggel zárta az évet. Így most a 2856 tag kereshet magának, illetve összesen több mint hétmilliárd forint megtakarításának másik kasszát, vagy visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, és akkor az eddig összegyűjtött pénze a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül.



A jogutód nélküli megszüntetés folyamata július elsejével indul, onnantól 30 napon belül a végelszámoló levelet küld a tagoknak a feladatokról, tudnivalókról, s ettől számítva további 30 napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, hová kívánnak átlépni. Aki kicsúszik a határidőből, vagy nem válaszol, automatikusan visszakerül az állami rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárak mellett kitartó Pannónia-tagoknak még van választási lehetőségük, az alternatívák száma azonban gyorsan fogy. Az idei évet még tíz pénztár kezdte meg, összesen közel 68 ezer tagjuk 183 milliárd forint vagyonát kezelték. A tíz kasszából azonban háromnál, az Aegonnál, az Ersténél és az OTP-nél már elindult a végelszámolás, és hamarosan erre sorsra juthat az Aranykor is.

Utóbbi kassza június 25-re hívott össze közgyűlést, a tagoknak ezen kell eldönteniük, hogy a magánnyugdíjpénztár kiváljon az Aranykorból és beolvadjon egy másik pénztárba, vagy indítsák el a végelszámolását. A tavaly év végi adatok szerint az Aranykor magán ága 2500 tagjának 8,5 milliárd forint vagyonát kezelte. Megkérdeztük a többi öt magánnyugdíjpénztárat is, meddig tartják fenntarthatónak a működésüket. A legnagyobb piaci szereplőnél, a 24 ezer ember 58 milliárd forintját kezelő ING-nél elmondták, hogy bár a jogi környezet most „nagyon nem támogató”, és így nehéz előre tervezni, de jelenleg nem gondolkodnak a kassza végelszámolásában. A pénztár működtetéséhez évi 80 millió forintra lenne szükség, ezért tagjaiktól idén januártól évi négyezer forint adományt kértek, eddig háromezren összesen 13 millió forintot fizettek be.

Hozzátették: az ING Biztosító eddig jelentős támogatással járult hozzá a működés fenntartásához. Nem gondolkodik végelszámolásban a Szövetség (korábban Allianz) magánnyugdíjpénztár sem. A 10,3 ezer tagjának 23,8 milliárd forint vagyonát kezelő kassza működési célú bevétele tavaly 10,6 millió forint volt, míg a ráfordítás 83,2 millió, de a pénztár még rendelkezik tartalékkal, amely biztosítja a további működést. Kérdésünkre, hogy az Allianz-csoport is hozzájárul-e a működés fenntartásához, úgy fogalmaztak: a Szövetség többségében tagjaitól kapja a támogatást. A pénztár egyébként évi ötezer forint adományt kér ügyfeleitől.

Az MKB Nyugdíjpénztár magánkassza ága havi ezer forint tagdíjat ír elő, és további havi ezer forint adományt kér. Tavaly a tagok harmada fizetett tagdíjat, összesen 14 millió forintot, míg 733-an együttesen több mint ötmillió forint adománnyal segítették a működést. A működési célú bevétel 20,6 millió forint volt, míg a kiadások elérték a 80 milliót, a korábban felhalmozott tartalékoknak köszönhetően azonban az MKB tevékenysége még öt évre biztosan megoldott – mondták el kérdésünkre. A 3945 fő 11,6 milliárd forintját gondozó magánnyugdíjpénztár ezért nem is kap anyagi támogatást az MKB-csoporttól.

A korábban felhalmozott pénzekből él a Budapest Magánnyugdíjpénztár is, amely elkötelezte magát a fennmaradás mellett, elmondásuk szerint a körültekintő gazdálkodás és a tartalékok hosszú távon is biztosítják a pénztár zavartalan működését. A kasszának jelenleg 6300 tagja van, és 19 milliárd forint vagyont kezel. Nem kér sem tagdíjat, sem adományt tagjaitól, ennek ellenére érkeznek adományok, igaz csak elenyésző számban, ennek megfelelően ez a pénztár is veszteséggel zárt tavaly. (A kasszák veszteséges működése önmagában nem érinti a tagok vagyonát, a magánnyugdíjpénztárak a pénzügyi felügyelet adatai szerint tavaly szép summát termeltek ügyfeleiknek, az átlaghozam 15,6 százalék volt.)

A többieknél kevésbé optimista a második legnagyobb aktív piaci szereplő, a 12 ezer tagja 25 milliárd forint vagyonát kezelő AXA. A magánnyugdíjpénztár vezetősége bízik abban, hogy a törvényalkotó és a pénzügyi felügyelet együttesen olyan szabályozási változtatásokat terjeszt elő, melyek megalapozhatják a tagok vagyonának hosszú távú biztonságát és a magánnyugdíjpénztárat mint szervezetet pénzügyileg működőképes, stabil állapotba hozhatják. Mint fogalmaznak: bíznak ebben azért is, mert azok a magyar állampolgárok, akik kitartottak a magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett, megérdemlik, hogy megtakarításaikat a nyugdíjukig biztonságban tudhassák. Ennek megteremtése a mindenkori törvényalkotó felelőssége – hívja fel a figyelmet az AXA.

Azt is hozzáteszik azonban, hogy ha várakozásaikkal ellentétben a szabályozás nem változik, és az AXA-csoport megvonja a támogatását a pénztártól, a kassza mindenkori vezetősége kénytelen lesz a végelszámolás mellett dönteni. A magánnyugdíjpénztár tartalékai elfogytak, a pénztár működtetése havi 5-10 millió forintot emészt fel, melyet az AXA-csoport tagjainak támogatásából fedeznek. A magánnyugdíjpénztár kötelező tagdíjat nem írt elő, és működési támogatásra sem számít tagjaitól, mert mint mondják: nem életszerű elvárás a tagokkal szemben, hogy további megtakarításokat helyezzenek el egy olyan szervezetben, amelynek jövője teljesen bizonytalan. Az ügyfelek a jelenlegi helyzetben joggal félnek attól, hogy eddigi megtakarításaik és jövőbeni befizetéseik is előbb-utóbb az államkasszába vándorolnak.

Forrás: nol.hu

Szólj hozzá!