Novemberben jön az új trafikbotrány?

Bár csak hetek múlva hirdetnek eredményt, már most komoly feszültségek dúlnak akörül az állami pályázat körül, amelynek a nyertesei a jövőben lebonyolíthatják a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásokat. A közel 400 milliárdos piacra a jövőben nagyjából száz cég léphet be, a túljelentkezés azonban háromszoros. A pozíciójukat féltők közül többen új trafikbotrányt vizionálnak.

„Amit megcsináltak a földnél, a trafiknál és sok minden egyéb másnál, most a felszámolói köröknél is ugyanúgy meg kívánják csinálni” – mondta Gúr Nándor szocialista politikus még júniusban az Országgyűlésben. A téma az az állami pályázat volt, amelynek a nyertesei a jövőben lebonyolíthatják a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásokat. Gúr a felszólásában arról beszélt, hogy a kormány a hozzá közel álló jelentkezőket hozná helyzetbe, ahogy tette ezt a föld- és a trafikpályázatoknál is. A kormánypárt visszautasította a vádakat.

A folyamatban lévő tender miatt nemcsak az ellenzéki képviselők szólaltak meg, hanem azok a felszámolócégek is hallatják a hangjukat, akik attól félnek, hogy a pályázat vesztesei lesznek. Az Indexnek egy piaci szereplő például arra panaszkodott, hogy szerinte a nyertesek kiválasztásába a trafikpályázatokhoz hasonlóan most is beleszólhatnak a Fidesz választókerületi elnökei. Tavasszal több újság is arról írt, hogy a Fidesz helyi vezetői tettek javaslatokat arra, hogy a térségükben kik nyerjenek a trafiktenderen, az egyik szekszárdi fideszes politikus pedig nevét vállalva beszélt ennek a részleteiről.

Az ügyet ismerő kormányzati tisztviselő az Indexnek azt mondta, nincs hasonlóság a trafikműködtetésre és a felszámolói jogosultságra kiírt pályázatok között. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormánypárt helyi vezetői nem látják át a felszámolói piacot, ráadásul ilyen jogosultságot nem lehet ismerősöknek osztogatni, mivel ehhez képesítésre van szükség. A kormányzati forrás szerint ezek a feltételezések, pletykák inkább azt jelzik, hogy a tenderrel átalakulhat a jelenlegi piac. Ez pedig azért generál feszültséget, mert egyes cégek komoly, akár több százmilliós üzletektől is eleshetnek.

Szubjektív szempontok

Felszámolással csak egy zárt kör foglalkozhat, azok a cégek végezhetnek ilyen tevékenységet, amelyek szerepelnek a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) úgynevezett felszámolói névjegyzékén. Az 1992-ben összeállított lista azonban zárt volt, ez azt jelentette, hogy felszámolással foglalkozó céget az elmúlt 30 évben alapítani nem, csak vásárolni lehetett. Az uniós előírások miatt azonban a Gyurcsány-kormány úgy döntött, hogy a névjegyzéket – amelyen jelenleg 106 cég szerepel – hétévente meg kell újítani. Ezt többször is elhalasztották, végül az Orbán-kormány írt ki pályázatot 2012 decemberében.

A tendert azonban az eredményhirdetés előtt két héttel, idén áprilisban visszavonták. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az objektív szempontok túlsúlya miatt nagyon hasonló pályázatok érkeztek, így nem lehetett rangsort kialakítani köztük, sőt félő volt, hogy sorsolni kell közülük, kik legyenek a nyertesek; a cikk elején idézett felszólalásában ezt nehezményezte az MSZP-s Gúr Nándor.

A kormány így új tendert írt ki, ebben már megnövelték a szubjektív szempontok arányát: a 170 pontból 80 szakmai, 90 szubjektív szempontok alapján volt megszerezhető, míg a korábbi kiírásban csak 25 százalék volt a szubjektív pontok aránya. A megismételt tenderen június közepéig a 130 helyre 344 pályázat érkezett, ezeket legkésőbb november 15-ig bírálják el.

Az új pályázati feltételeket keményen támadta a jelenlegi névjegyzékben szereplő felszámolókat tömörítő Felszámolók Országos Egyesülete (FOE). Somogyi Ferenc, az FOE elnöke az Indexnek arról beszélt, hogy a szubjektív pontszámok magas aránya miatt nem lehet tudni, hogy pontosan mi alapján bírálják majd el a pályázatokat. (Korábban a trafik-, illetve a földpályázatok elbírását is azért támadták az ellenzéki pártok, mert szerintük túl magas volt a szubjektív pontszámok aránya.) A FEO nehezményezte azt is, hogy amíg korábban a kilenctagú bírálóbizottságban három fővel képviseltethették magukat, addig jelenleg a bizottságban az érdek-képviseleti oldalt nem ők, hanem a Kereskedelmi és Iparkamara képviseli.

KDNP-s a főbíráló

Kormányrendelet határozza meg (pdf), hogy kik a tagjai a bírálóbizottságnak. Eszerint a bizottság két tagját az igazságügyért felelős miniszter (Navracsics Tibor) egy-egy tagot a belgazdaságért, az önkormányzatokért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jelöl, ők most Varga Mihály, Pintér Sándor és Németh Lászlóné. Rajtuk kívül egy-egy tagot delegál még az adóhatóság, a jegybank, az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A bizottság tagjának nem jelölhető olyan ember, akinek a hozzátartozója felszámolószervezettel áll vagy az elmúlt három évben állt jogviszonyban.

A bizottság elnöke az igazságügyért felelős miniszter által jelölt egyik tag, ezt a posztot Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselő tölti be. A politikus az Indexnek azt mondta, mivel csak 130 győztes lehet, 214 pályázó biztosan csalódott lesz. Seszták hozzátette: a bírálat során a jelentkezők tulajdonosi hátterét  csak az átláthatóság szempontjából vizsgálhatják.

A korábban ügyvédként tevékenykedő Seszták az országosan kevésbé ismert kormánypárti képviselők közé tartozik. Sesztákot februárban az ellenzék azért támadta, mert az Országgyűlés informatikai bizottságában ülő politikusról kiderült, korábban olyan céggel állt kapcsolatban, amelynek az érdekeltségébe tartozó társaságok több milliárd forintot nyertek az NFÜ egyik informatikai pályázatán. A politikus a vádakat azzal utasította vissza, hogy a céggel még a pályázati pénzek elnyerése előtt megszakította a kapcsolatot.

Néhánynak kedvez a szerencse

Magyarországon jelenleg körülbelül 40 ezer felszámolási eljárás zajlik, ennek keretében a 108 felszámolócég 400 milliárd forint értékű vagyont kezel. A cégeket a felszámolás során értékesített vagyonból befolyó bevétel 4 százaléka, ha ezt csődeljárás előzte meg, akkor a bevétel 3 százaléka illeti meg. Az esetek többségében a felszámolók vagyon nélkül maradt cégekkel foglalkoznak, komolyabb bevételre akkor tehetnek szert, ha olyan társasághoz kerülnek felszámolóként, amely úgy ment tönkre, hogy még folytatni tudja a munkát. Így néha még az is elképzelhető, hogy egy felszámoló több százmillió forintos haszonra tesz szert.

A felszámolókat a bíróságok elektronikus program segítségével sorsolják ki, ennek ellenére több esetben is előfordult, hogy jelentős bevétellel kecsegtető ügyeknél bizonyos cégeknek kedvezett a szerencse. Erre külön kitért a felszámolási eljárásokról szóló, 2011-es jelentésében (pdf) a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet. A TI által megismert statisztikákból az derül ki, hogy bizonyos felszámolótársaságokat egyes bíróságok a többi felszámolóhoz viszonyítva nagyobb arányban rendelnek ki. Ahhoz azonban nem rendelkeztek elég információval, hogy meg tudják mondani, befolyásolt-e a kiválasztási rendszer.

A nagyok

A Partnercontrol céginformációs szolgálat adatai szerint a legnagyobb árbevételű felszámolók (táblázatunkat a cikk végén találja) között található az a Vectigalis Zrt., amely korábban Varga Jenő érdekeltségébe tartozott. A Vectigalis olyan jelentős hazai cégek felszámolásában vett részt, mint a MiZo-Baranya Megyei Tejipari Rt., a Mecsekurán Kft. vagy az SCD-csoporthoz tartozó társaságok. Varga jelenleg az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke, és számos stratégiai vállalat, így többek között a Malév és a Mal Zrt. felszámolóbiztosa. A HVG áprilisi cikkében úgy írta le Vargát, hogy korábban szocialista politikusokkal, 2010 után pedig a Fideszhez közel állókkal épített ki jó kapcsolatokat.

A jelentősebb felszámolók közé tartozik a Kiss Elemér (nem azonos a Medgyessy-kormány korábbi kancelláriaminiszterével) tulajdonába tartozó Mátraholding Zrt. Az Indexnek nyilatkozó felszámoló szerint ugyanebbe az érdekeltségi körbe tartozik az árbevétel alapján a lista 12. helyén szereplő Cash & Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Zrt. is. Bár a két cég között a céginformációs szolgálatok szerint nincs kimutatható kapcsolat, a két társaság ugyanarra a XIV. kerületi címre van bejelentve. Kérdés, hogy a pályázatok elbírálása során az ilyesmit hogyan lehet kiszűrni.

 

 Cég neve  Árbevétel 2011-ben (HUF)  Árbevétel 2012-ben (HUF)
1.  COOP Szeged  5 280 908 000  5 424 205 000
2. Mátraholding  923 640 000  957 866 000
3. Vectigalis  297 258 000  382 795 000
4. Barex  404 095 000  303 653 000
5. Felszámoló-REORG  118 076 000  282 576 000
6. Kerszi  188 813 000  230 921 000
7. TM-LINE  168 136 000  222 424 000
8. Kvantál  148 941 000  221 080 000
9. Hitelintézeti Felszámoló  5 511 000  197 655 000
10. PK-Econo 130 068 000 182  839 000

 

Forrás: index.hu

Szólj hozzá!