A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás

A jogerős és végrehajtható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. A jogszabály 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már 2013. január 1-jétől nem létezik, és 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele is megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. A papír alapon vezetendő építési naplók esetében azonban így egy érdekes átmeneti állapot alakult ki.

1. Nincs utólagos bejelentési kötelezettség 2013. január 1-jétől

A 2007. évi Kivitelezési kódex (290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet) vezette be az ún. utólagos bejelentést, és ezt a jogalkotó 2013. január 1-jéig fenntartotta, igaz lényeges módosításokkal. Az utólagos bejelentést szabályait tartalmazó 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § p) pontja helyezte hatályon kívül.

Az utólagos bejelentés kapcsán lényeges változások történtek 2009. október 1-jétől: a nem építési engedélyhez, hanem az építési bejelentéshez kötött kivitelezéseket már nem kellett így is bejelenteni, továbbá a bejelentést már nem az építésügyi, hanem az építésfelügyeleti hatósághoz kellett megtenni (a határidő akkor még nem változott). Főként a bejelentés helyét volt érdemes nem eltéveszteni, mert ha valaki az építésügyi hatóságnál tette meg a bejelentést – és az építésügyi hatóság a közigazgatási eljárási szabályok ellenére azt nem továbbítja az építésfelügyeleti hatósághoz – az építtető nem tett eleget az utólagos bejelentési kötelezettségének, és az építésfelügyeleti hatóság megbírságolhatta az építtetőt.

Az építtetőnek utólagos bejelentést tehát azokban az esetekben kellett tennie, amikor előzetes bejelentésre nem volt szükség, de építési engedélyköteles építési tevékenységet végzett. Az építésfelügyeleti hatóság részére tett bejelentés a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját közölte a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti tartalommal (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §, 6. sz. melléklet)[1].

Itt csak a „tervezett megkezdés” meghatározásra hívnám fel a figyelmet. Az utólagos bejelentést a kivitelezés megkezdését követő nyolc napon belül kellett bejelenteni az építésfelügyeleti hatóságnak (2011. január 1-jéig öt munkanap volt a határidő). Nekem csak az furcsa, hogy ha az építtető a kivitelezés megkezdése után tesz bejelentést, akkor miért tervezett időpontról nyilatkozik, miért nem a tényleges megkezdésről? Nem hiszem, hogy ilyenkor bárki egy tervezett időpontot jelentene be, hiszen akkor az öt napot nem fogja tudni tartani a tényleges megkezdését követően. Mielőtt belebonyolódnék, csak röviden megjegyzem: az utólagos bejelentésnél véleményem szerint nem lehetséges tervezett megkezdést bejelenteni, ezt jó lett volna pontosítani a jogszabályban. A bejelentéshez szükséges nyomtatvány egyébként próbálta orvosolni a problémát, mivel az építtető arról nyilatkozott, hogy az „építési tevékenység […] végzését …………………………. (dátum) a vállalkozó kivitelező megkezdte, az építési naplót megnyitotta.”

2. A kivitelezési tevékenység megkezdésének eljárásai

A kivitelezési tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó előírások attól függnek, hogy 2013. április 19-e, illetve október 1-je előtt, vagy azt követően kezdődött meg a kivitelezés. A jogerős és végrehatható építési engedély megszerzését követően az építkezést bizonyos esetekben meg kellett előznie még egy hatósági ügyintézésnek. 2013. április 19-étől az előzetes bejelentést – ami ezt a hatósági ügyintézést jelentette – a jogszabály az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelemként határozza meg. A kivitelezés megkezdésének utólagos bejelentése már nem létezik, 2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárása is megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről.

3. Hogyan történik a hatóság értesítés a papír alapú építési naplók esetében?

Az elektronikus építési napló 2013. október 1-jei bevezetését még pár nappal az új rendszer bevezetése előtt is több jogszabályváltozás előzte meg. A Kivitelezési kódex szerint a kivételként meghatározott építményfajták esetében (ahol maradt az építési napló papír alapú vezetése) a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni az építési naplót [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 42. § (6) bek.]. A jogszabályban azonban nincs arra utalás, hogy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok mellett az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás előírásait is alkalmazni kellene, ezért egy érdekes helyzet alakult így ki: azon építésügyi szereplők, akik felmentést kaptak az e-napló vezetése alól, nem kötelezhetők a kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásának kérelmezésére.

Az még kérdéses, hogy az építésfelügyeleti hatóságok hogyan fognak értesülni azon építkezések megkezdéséről, ahol nem vezetnek e-naplót.

4. Bejelentés a munkavédelmi felügyelőséghez

Az építtető helyett a kivitelezőnek maradt előzetes bejelentési kötelezettsége. A kivitelező ugyanis az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványnak megfelelő adatokat tartalmazó előzetes bejelentést köteles tenni. A bejelentést az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez kell megtenni, abban az esetben, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;
b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot [4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM egy. rend. 5. §, 3. számú melléklet].

A kivitelezés várható időtartamát a biztonsági és egészségvédelmi terv tartalmazza, amelyet a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor készít el, és általában a bejelentést is ő teszi meg a kivitelező megbízása alapján [4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM egy. rend. 7. § db) pont].

Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni [4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM egy. rend. 5. §, 3. számú melléklet].

5. A beruházás információs táblája

Amikor az utcán sétálva egy építkezés mellett a kivitelezés fontosabb adatait tartalmazó táblát látunk, azzal az építtető (valószínűleg) a Kivitelezési kódexben rögzített tájékoztatási kötelezettségét teljesíti[2]. Az építkezés megkezdésekor ugyanis az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, valamint az építtetőt, a fővállalkozót, a tervezőt és a műszaki ellenőrt. A fedezetkezelő megnevezése és elérhetősége is szerepel az információk között, de mivel a 2010. július 25-e után indult közbeszerzési eljárásokban már nem kötelező fedezetkezelőt megbízni, hamarosan valószínűleg a fedezetkezelő erről a tábláról is el fog tűnni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (6) bek.][3].

Nem minden építkezés mellett találhatunk információs táblát, de ez nem is jelent feltétlenül jogszabálysértést. Ilyen tájékoztatási kötelezettség jelenleg csak az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy az integrált építési engedély alapján végzendő építőipari kivitelezési tevékenység esetében van.
A honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építményeket érintő beruházásoknál viszont ilyen esetekben sem kell táblát kihelyezni[4].

6. A építési kivitelezési tevékenység kezdési időpontjához kapcsolódóan az alábbi leírásokban ismerhetők meg a vonatkozó rendelkezések:

11.2. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás: az építésfelügyelethez történő előzetes bejelentés és az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás (2013. szeptember 30-ig megkezdett kivitelezések)

11.3. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás: az e-napló megnyitása (2013. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések)


[1] Az utólagos bejelentés megszüntetésével a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 30. §-a és 6. számú melléklete is hatályát vesztette 2013. január 1-jétől.

[2] A kivitelezés megkezdésének engedélyezéséhez (a korábbi előzetes bejelentéshez) kapcsolódó jogszabályi előírás 2013. október 1. napjától megszűntek, ezért a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok is átalakultak (lásd: a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 3. pontja).

[3] Utólagos bejelentéshez kapcsolódó kivitelezés esetében csak akkor kellett a beruházási adatokat tartalmazó táblát elhelyezni, ha a műemléki építményt érintő munkavégzés történt. Ezt a kötelezettséget a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 93. § c) pont cb) alpontja 2013. január 1.jei hatályon kívül helyezte (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (7) bek.).

[4] A 2013. szeptember 30-ig hatályos szabályok alapján tájékoztató táblát kell kihelyezni:
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály (245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet) szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó,
b) a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó,
c) a továbbépítésre vonatkozóan az 50 millió forint számított építmény-értéket elérő, vagy a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő, vagy
d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső,
e) integrált építési engedély alapján végzendő
építési tevékenység esetén (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. § (1) bek.).

Szólj hozzá!