Az adózók 2014-ben az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része.

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az előállítás és a közzététel költsége.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvű reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

A reklámot közzétevőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdető. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a
reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók.

A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthető azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.

Ugyanazon tétellel nem csökkenthető egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha a reklám megrendelője azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot.

A kapcsolt vállalkozásoknak az adóköteles reklámbevételből, a saját célú reklámból és a reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját össze kell adni, majd a kiszámított adó mértékét nettóárbevétel-arányosan kell elosztani közöttük.

Ha az adóalany reklámértékesítő ügynökséggel köt szerződést, az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a számlázó program:

– nevét;
– azonosítóját;
– fejlesztőjének nevét – és ha van – adószámát;
– értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;
– beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavétel időpontját.

2014. október 1. előtt beszerzett, és október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, illetve a használatba vett saját fejlesztésű programok adatait is 2014. november 15-ig kell bejelenteni a NAV erre vonatkozó nyomtatványán.

2014. október 1. után használatba vett számlázó programok esetén a bejelentési határidő a számlázó program használatának megkezdésétől számított 30. nap.

Be kell még jelenteni a használatból kivont számlázó program fentebb felsorolt adatait és a használatból kivonás időpontját is. A bejelentést a 2014. október 1. és 2014. október 15. közötti kivonások esetén 2014. november 15-ig, ezt követően pedig a program használatból kivonását követő 30 napon belül kell megtenni.

A számlázó programok bejelentésére szolgáló nyomtatvány 2014. október 1-jétől lesz elérhető.

A közlemény szerint az éjszaka előrehaladtával egyre gyakrabban nem adtak bizonylatot a vásárolt ételekről és még a legnevesebb helyek között is volt olyan, amelyik a második, harmadik ellenőrzésen is megbukott. Az egyik romkocsma a második elmarasztaló kimenetelű ellenőrzés után “lehúzta a rolót”.

Emellett több esetben feketefoglalkoztatással is találkoztak az ellenőrök: “volt olyan hely, ahol a kiszolgálást végző, megrakott tálcákkal szlalomozó pincér letagadta, hogy alkalmazott lenne, mondván, csak bejött az utcáról segíteni” – olvasható a NAV közleményében.

Külön érdekességként kiemelték, hogy az ellenőrzés estéjén a vizsgált vendéglátóhelyek online pénztárgépei az előző hét péntekjéhez képest mintegy 30 százalék bevételnövekedést regisztráltak.

“A NAV visszatérően ellenőrzi a vállalkozásokat mindaddig, amíg az adózás tekintetében rend nem lesz a fővárosi vendéglátóhelyeken” – hangsúlyozták. Egyúttal emlékeztettek, hogy a hagyományos pénztárgépek – néhány kivétellel – augusztus 31. után nem üzemeltethetők, és azokat az online pénztárgépek beállításával egyidejűleg az eladótérből is el kell távolítani.

Sikerként kell elkönyvelni, hogy a Magyar Kormány az uniós alapokból Budapest számára a Brüsszel által engedélyezett maximális összeget tudta nyújtani. Az Európai Bizottság alapvetően a konvergencia régiók fejlesztését preferálja, de a magyar gazdaság speciális helyzetéből adódóan kulcsfontosságú, hogy Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is hozzájussanak az uniós alapok nyújtotta forrásokhoz.

A TOP jelentős változást hoz a hazai fejlesztéspolitikába. Míg eddig a centralizált döntéshozási folyamatok lassíthatták bizonyos helyi projektek megvalósulását, addig a megyei döntéshozók bekapcsolásával garantálható a helyi igények maximális figyelembe vétele. Azaz, a pénzek felhasználásáról mostantól a helyi közösségek, az önkormányzatok döntenek, csak a központi koordináció marad a Kormányzatnál.

A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll:

• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – TOP
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – GINOP
• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program – VEKOP
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program – KEHOP
• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – EFOP
• Vidékfejlesztési Program – VP
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program – IKOP
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program – MAHOP

(Miniszterelnökség, Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárság)

Forrás: kormany.hu

Forrás: www.palyazat.gov.hu

A házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti vagyonátruházás illetékmentes lesz, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak. A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.     Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.    Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

A 2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget, így, ha az új szabályok szerint – tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében – megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, az utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.

Az új jogszabály célja megerősíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csődközeli helyzetére is.

Az Országgyűlés döntése az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzíti.
A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is a bizonytalanságok elkerülése érdekében.

A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.

A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tőkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.

A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével tevékenykedhet, míg az utalvány kibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez.     A parlament döntése értelmében előbbi két típusú szervezet pénzügyi szolgáltatást is végezhet, az utalványkibocsátók azonban csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra jogosultak.     Pénzforgalmi szolgáltatás alatt számlavezetés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása érthető, nem tartozik ugyanakkor ebbe a körbe a csekk és az elektronikus pénz kibocsátása. Szintén pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a távközlési, illetve digitális eszközökkel teljesített fizetési művelet.

A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátók ügyfeleiknek saját eszközeikből kölcsönt nyújthatnak legfeljebb egy éves lejáratra.

A pénzforgalmi intézményeknek tevékenységükhöz legalább 37,5 millió forint induló tőkével kell rendelkezniük, az utalvány kibocsátónál ugyanez a minimális tőkekövetelmény 10 millió forint.

Szerb László kiemelte: a GEDI az első olyan komplex vállalkozói index, amely az országok vállalkozói szintjét méri, és feltárja, melyek azok a vállalkozások, amelyek képesek a gazdasági fejlődés előmozdítására.

Kiemelte: a válság rámutatott, hogy a hagyományos, ortodox közgazdaságtan leszerepelt, és az eddigiektől eltérő, “unortodox” gazdaságpolitikai eszközökre és módszerekre van szükség.

A 2012-es eredményekről szólva elmondta, hogy a többi volt szocialista ország közül a három balti állam, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia is Magyarország előtt található. Románia és Csehország vállalkozói teljesítménye gyakorlatilag a magyarral azonos, Horvátország a többi balkáni állammal egyetemben pedig Magyarország mögött van.

Szerb László elmondta: részleteiben nézve a GEDI-t alkotó összetevőket, Magyarország leginkább a vállalkozói aspirációk esetében szerepel jól, a vállalkozói attitűdöknél viszont gyengébben teljesít, míg a vállalkozói adottságok szempontjából a kettő között foglal helyet. A három alindexet alkotó 15 pillér vizsgálata alapján látható, hogy a finanszírozási nehézségek mellett problémás a lakosság alacsony lehetőség-felismerése, a nők vállalkozásindítása és az újonnan alapított cégek elégtelen termék-innovációja is.

Jól szerepelnek viszont a magyar vállalkozások a nemzetköziesedés, a technológiai szektorokban történő vállalkozásindítás és a magas növekedési várakozások pillérnél. A jó teljesítményt árnyalja, hogy még ezekben az esetekben is csak a közép-kelet európai országok átlaga körül helyezkedik el az ország – fűzte hozzá a kutatásvezető.

Szerb László a GEDI elemzés gazdaságpolitikai javaslatait ismertetve elmondta: nemcsak a finanszírozási lehetőségek bővülésére kellene koncentrálni, hanem érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a vállalkozási környezet javítására, amelynek nyomán bővülnének az üzleti lehetőségek. Az egyik oldalról ugyan látható, hogy élénkülnek a startup cégek, és az információs technológia fejlődése is számos új lehetőséget kínál, azonban a jelenleg tapasztalható állami centralizáció és a több területen látható szelektív koncesszióosztás ezzel éppen ellentétes hatással, a vállalkozói lehetőségek szűkülésével jár.

Régi probléma Magyarországon az alacsony szintű termék-innováció, valamint az, hogy még mindig sok új cég olyan iparágba szándékozik belépni, ahol már eleve éles a verseny – hívta fel a figyelmet a szakember.

Becslések szerint évente mintegy 400 milliárd forint veszteséget okoz az építőipari alvállalkozóknak az, hogy a beruházók nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik ki az elvégzett munkáért járó díjakat. A mikro-, kis- és középvállalkozások gyakran nem viszik perre az ügyeket, mondván, ez jelentős anyagi teherrel jár, ráadásul évek telhetnek el a döntésig.

A problémák felszámolására augusztusban jött létre a TSzSz, amelyhez már több mint ötven megkeresés érkezett. A TSzSz feladata, hogy meggyorsítsa az elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését polgári jogi eszközökkel, azaz olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítésigazolások ki nem adása, illetve a kifizetések visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat. A szervezet által kibocsátott szakvéleményekkel gyorsíthatók a peres eljárások is.

A TSzSz független szervezetként, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett – a területi és kereskedelmi kamarák bevonásával – működik, finanszírozásáról a költségvetési törvény gondoskodik. Ennek ellenére az eljárás pénzbe kerül, a díja a vitatott összeg nettó értékének 1 százaléka, de legkevesebb 60 ezer forint. Az összeg nem haladhatja meg a 450 ezer forintot. A TSzSz 30 napon belül elkészíti szakvéleményét, bonyolultabb ügyek esetében ez az időtartam meghosszabbítható egyszer 30 nappal.