Fejlesztési tartalék elszámolása

Ezt kizárólag az adóalap meghatározásánál kell számítani, könyvelni csak a tartalékba helyezett összeget kell. Az ilyen módon üzembe helyezett eszközökre a korábbi adóalap-csökkentő tétel mértékéig amortizációt elszámolni nem szabad, tehát az üzembe helyezést követően adóalap növelő lesz a számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés, csökkentő tételbe viszont kevesebb kerül, így a korábban meg nem fizetett társasági adót a következő években kell megfizetni. Ez akkor jó, ha például egy magasabb adókulcsnál veszi valaki igénybe az adóalap csökkentést, majd egy alacsonyabb adókulcsnál növeli vele a társasági adó alapját. Ez esetben nemcsak halasztott adómegfizetésről van szó, hanem kisebb mértékű a visszafizetendő adó mértéke is, hiszen csak az adóalapokat kell korrigálni. A társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés elszámolására többféle módszer van. Egyik lehetséges elszámolás: Pl. autót vesz a társaság a korábban lekötött fejlesztési tartalékból 1000 egységért, amelyből 400 egység a fejlesztési tartalék. Ez esetben a fennmaradó 600 egységet osztja el az autókra előírt 20 % / év egységgel, és évente így 120 egység adóalap-csökkentést tud érvényesíteni az adott eszközre. Ha számviteli oldalról is 20 %-ban határozta meg az amortizációs kulcsot, akkor 200 egység/év lesz a társasági adó alap növelő, tehát évente 80 egységgel lesz emiatt magasabb a társasági adó alapja a következő öt évben. Másik módszer lehet (a számadatok megegyeznek az előző példáéval): Az elszámolás számvitelileg 200 egység/év, amely adóalap növelő, adótörvényileg pedig az első három évben 200 egység/év, amely adóalap csökkentő, és a negyedik – ötödik évben pedig nulla.Tehát mindenképpen csak a különbözetként mutatkozó 600 egység (vagy 5*120, vagy 3*200) kerül elszámolásra adóalap csökkentésként az üzembe helyezést követően, hiszen 400 egységet már korábban – amikor még azt sem tudta, hogy mit vesz a fejlesztési tartalékból – elszámolta adóalap csökkentésként. Egyébként a fejlesztési tartalék legjobb felhasználása az ingatlan, mert ennél évente alig érzékelhető az akár 50 éven keresztüli adóalap-növelés, viszont a korábbi fejlesztési tartalék-képzésnél egyszerre jelentkezett a társasági adó megtakarítás. Minél hosszabb élettartamú (adótörvényi amortizációt kell nézni) a beszerzett eszköz, annál hosszabb időre oszlik meg a visszafizetés; és ha még társasági adó kulcs is csökken menet közben, akkor az már plusz nyereség. Probléma csak akkor lehet, ha a társasági adó kulcs növekedik a fejlesztési tartalék adóalap-csökkentésének évéhez képest. Ha rövid élettartamú az eszköz (esetleg 100 Eft alatti), akkor csak annyit tettünk, hogy egyik évről a másikra “áttoltuk” az adófizetési kötelezettséget, amely nem rossz, ha közben az adókulcs is csökken. Valójában ez az adóalap-csökkentési lehetőség kamatmentes hitelként is felfogható, amelyben a hitel mértéke = adómegtakarítás a csökkentés évében.

Szólj hozzá!