A kisvállalati adó (Kiva) szabályai 2013

A NAV honlapján megjelent az eddigi legrészletesebb tájékoztatás a kisvállalati adóról. (Remélhetőleg ez nem tartalmaz olyan számítási hibákat, mint a múlt héten közzétett KATA tájékoztató volt).

A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései – főszabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisvállalati adót első ízben a 2013. évi adókötelezettség teljesítésére lehet választani, az adózó erre vonatkozó döntését 2012. december 1-20. között jelentheti be az állami adóhatósághoz.

I. A kisvállalati adó alanyai

Az adó alanya lehet:
– az egyéni cég,
– a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság,
– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
– az erdőbirtokossági társulat,
– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,
– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy lehet.

A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha a Katv.-ban meghatározott kritériumoknak megfelelnek. E feltétek az alábbiak:

– Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt. Az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani.

– Az adózónak az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Bevételként az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva- dóalany (bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot kell bevételként figyelembe venni.

Amennyiben az adózónak a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható bevételi értékhatárt a működési napok számának megfelelően kell arányosítani.

– Az adózónak az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel. A 2013-as adóévre való bejelentkezés vonatkozásában a 2011. január 1-je és a 2012. december 31-e közötti időszakot kell vizsgálni e feltétel vonatkozásában.

– Nem választhatják a kisvállalati adót az eltérő üzleti éves adózók, mivel a Katv. előírja, hogy a kisvállalati adót választó adózó üzleti évének mérlegforduló napja kizárólag december 31. lehet. További korlátozás, hogy a kisvállalati adó alanyai nem térhetnek át a naptári évtől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban kötelesek elkészíteni.

– Az adózónak az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

– Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. E körben tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott valamennyi, végrehajtható adó- és vámtartozást figyelembe kell venni, viszont a helyi önkormányzatok által nyilvántartott adótartozások, illetve az adók módjára behajtható köztartozások azonban nem számítanak az 1 millió forintos határ szempontjából.

Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással, úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.

A belföldi adóalanyok adókötelezettsége a teljes körű, azaz a belföldről és a külföldről  származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott, csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.

A NAV tájékoztatás további része, köztük az adóalapszámítás egyszerűnek nem mondható  szabályai letölthető innen.

Szólj hozzá!