A törvény szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Ez egy lényeges változás az eddigiekhez képest. A szünetelést – mint ahogy annak megszűnését is – elektronikusan, változási űrlapon be kell jelenteni a nyilvántartó hatóságnak. A szünetelés alatt lényegében nincs- adófizetési, bevallási és járulékfizetési kötelezettség. Ha a szünetelés az adóév egészében fennáll, – az egyéni vállalkozó adóbevallásra nem kötelezett.
A már működő, illetve az induló egyéni vállalkozóknak a szünetelés lehetősége egy érv az mellett, hogy változatlanul megmaradjanak ebben a státuszukban, tehát ne alapítsanak egyéni céget, vagy gazdasági társaságot.
A szünetelést nem kell indokolni, a bejelentését követő napon hatályba is lép, tehát nem szorul hatósági jóváhagyásra. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. A törvény nem tartalmaz semmilyen státuszbeli korlátozást a szünetelésre, tehát azt bármilyen tevékenységű, foglalkozású (fő- és mellékfoglalkozású, kiegészítő tevékenységű) egyéni vállalkozó alkalmazhatja. Annak sincs akadálya, hogy egy adóévben többször, ismételten szüneteljen a vállalkozás.
A szünetelés az adózásban a következőket jelenti:
A szünetelés alatt lényegében nincs- adófizetési, bevallási és járulékfizetési kötelezettség. Ha a szünetelés az adóév egészében fennáll, – az egyéni vállalkozó adóbevallásra nem kötelezett. Ez alól csak néhány adókedvezménnyel kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása a kivétel (pl. kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény stb.).
Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
A szünetelés időszakában költség (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolható el.
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Eva alany egyéni vállalkozó is szünetelhet – ez nem érinti, nem szünteti meg az eva alanyiságát. A szünetelés esetére nem vonatkozik az egyébként eva alanyiság feltételeként előírt folyamatos tevékenység végzés, illetve meghatározott bevétel elérésének követelménye.
A szünetelés ideje alatt a bankszámla is megszüntethető. A szünetelést egyébként a banknak is be kell jelenteni.
Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Ugyanakkor ezen időszak alatt a biztosítás is szünetel, tehát a szünetelő egyéni vállalkozó egészségügyi ellátásra sem jogosult, illetve a szünetelés időszaka a nyugdíjhoz szükséges biztosítási időbe sem számít bele. Ez miatt nyugdíjhoz közel nem ajánlott a szünetelés.
Szünetelés alatt katát sem kell fizetni.
A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó – ha más jogviszonyban sem biztosított – a havi tételes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra.
A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó munkanélküli ellátásra (álláskeresési járadékra) nem jogosult, mert az egyéni vállalkozót a törvény kereső tevékenységet folytatónak tekinti, és ezzel kizárja az álláskeresési járadékból.
A szünetelés előnyeivel leginkább a főállású egyéni vállalkozók, és ezek közül is a szezonális tevékenységet végzők élhetnek. A szüneteléssel az egyéni vállalkozó rugalmasan igazodhat a saját piacához, megrendeléséhez – ezzel összefüggésben optimalizálhatja adó- és járulékfizetési kötelezettségeit. A szünetelés igen népszerű lehet az egyéni vállalkozók körében – de inkább csak a kisebbek, akiknek nincs alkalmazottjuk tudnak élni vele.
Alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozóra a szünetelés nem értelmezhető, miután a munkaviszony nem szüneteltethető. A szünetelés feltételezi az egyéni vállalkozásban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. A folyamatosan végzett vagy végzendő ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységben viszont a szüneteléssel a vállalkozás kényszere miatt nem lehet élni.