Már lehet pályázni a minimálbér-emelési támogatásra

A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő munkáltatók már benyújthatják kérelmüket a munkaügyi központokhoz minimálbér-emelési támogatásra, a Munka törvénykönyvében pedig úgy változik a távolléti díj szabályozása, hogy például szabadság esetén a havi bér nem függ majd az adott hónap napjainak számától – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi sajtótájékoztatóján.

A kabinet és a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodás alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhetnek a cégek támogatást az idei első fél évre. A támogatás – amelyre 10 milliárd forint áll rendelkezésre – nagyjából 260 ezer embert érint ezekben az ágazatokban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak. A munkaügyi központok már várják a kérelmeket, amelyeket május 31-ig lehet beadni.

A kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalja át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.

A munka.hu-n lehet részleteket találni a kiírásról, és a benyújtott kérelmekről legkésőbb 21 napon belül döntés születik. Jelezte: igyekeztek egyszerűsíteni az adminisztrációt; a kérelem maga egy A4-es oldal, de vannak kötelező mellékletek, amelyeket online kell benyújtani.

A támogatás de minimis támogatást jelent, és augusztus 31-ig kell elszámolni az összeggel.

A visszajelzések és a szakmai egyeztetések alapján döntöttek a távolléti díj  számítási mód megváltoztatása mellett. Ezt  várhatóan májusban fogadja el a parlament, és júniusban léphet életbe.

A módosítás lényege, hogy a havi béres munkavállaló távolléti díjának összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távollét esetén a munkabér nem fog változni az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Az egy napra járó alapbér és az egy napra járó távolléti díj összege így meg fog egyezni, vagyis az alapbér összegét el kell osztani az általános munkarend szerinti munkanapok számával. Az egy órára járó alapbért pedig úgy kell kiszámolni, hogy az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel.

A távolléti díjnak több eleme van: a havi munkabéresek esetén az alapbér mellett például a bérpótlékokat is figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során.
A  távolléti díj korábbi számítási módja alapvetően a havi béres munkavállalók esetén okozott problémát, a tisztán teljesítmény-, és időbéres munkavállalók esetén nem volt gond, mivel a tényleges teljesítmény, vagy a ténylegesen ledolgozott idő alapján számították ki a távolléti díjat; ez a jövőben is így lesz.
A tervezetbe bekerült egy kisegítő szabály, amely arra vonatkozik, hogy hogyan kell kiszámítani az alapbér meghatározott részét, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt vagy ha a munkaviszonya a hónapnak csak egy meghatározott részében áll fenn.

A havi munkabérnek az általános munkarend szerinti arányos része illeti meg a munkavállalót, de ez nem jelenti azt, hogy ha többet dolgozott az adott hónapban, akkor a különbözetet ne kellene kifizetni számára. A kifizetés úgy történhet, hogy ha a munkavállaló az általános munkarendtől eltérően van foglalkoztatva, akkor megkapja az általános munkarend szerinti időre az arányos részt, és ha e felett dolgozott, akkor a munkaidőkeret végén – rendkívüli munka ellenértékeként – a különbözettel el kell számolni.

Teljes munkaidő esetén a bérpótlékra eső távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét elosztjuk a 174 órával, részmunkaidő esetén pedig annak arányos részével.

A Munka törvénykönyve emellett úgy változik, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.

Szólj hozzá!