Új földtörvényt alkotott a parlament

A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználatidíj-tartozása.

Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van.

Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés.

A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.

Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, 2014. május 1-je után az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, a törvény azonban arról is rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni “egy kávéskanálnyit se”, ha nem teljesítik az előírt feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást – fejtette ki.

Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami és az önkormányzati tulajdonban álló föld elidegenítéséhez, a földtulajdonjog ajándékozásához, a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog-átruházáshoz, és a tulajdonostársak közötti átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik.

Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad.

Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a földhasználat átengedéséről szóló szerződést is a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell jóváhagynia. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül átláthatónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság sem.

A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés legfeljebb húsz évre szólhat.

Azok a tulajdonjogról és földhasználatról szóló szerződések is semmisnek minősülnek, amelyek a most megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköznek. Ennek megállapítására az ügyészség pert indíthat.

Szintén semmisnek nyilvánítja a törvény a hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítását. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.

Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén.

Szólj hozzá!