Nyertem uniós pénzt, odaadjam?

Pénzért árulnak nyertes uniós pályázatokat az interneten, de valószínűleg a jog betűjét betartva, törvényesen. Ha egy cég megnyert egy pályázatot, de nem tudja megvalósítani a fejlesztést, jobb is az országnak, ha valaki beugrik helyette, és itt marad az EU-s pénz. Akkor van probléma, ha eredetileg is olyan cégek pályáznak, akik nem akarják megvalósítani, csak eladni a pályázatot. Volt olyan eset, amikor a Miniszterelnökség szerint a pályázatok adásvétele a jog szürkezónájában van, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult.

„Harmincmilliós, nyertes uniós pályázat ötmillió forintért eladó” – ilyen hirdetéseket talált a Magyar Hírlap. A pénzek elosztásáért felelős kormányzati szerv nem szereti ezt a gyakorlatot, egy pályázatok átadásával is foglalkozó cég szerint viszont ez az eljárás teljesen jogszerű. Valószínűleg nem jogellenes, de nem is a törvények eredeti célját valósítja meg, ha nyertes EU-s pályázatokat adnak-vesznek az interneten.

Van lehetőség arra, hogy átadjanak egy pályázatot egy másik cégnek, de ha például egy gépbeszerzésről szóló tízmilliós pályázatot hárommillióért kínálnak eladásra, az rögtön gyanús

– mondta Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Ilyenkor ugyanis a pályázat vevője fizet hárommilliót az eladónak (az eredeti nyertesnek), amiért cserébe kap egy tízmilliós támogatást érő pályázatot, de a hárommilliót valahonnan elő kell teremteni.

A példánál maradva, folytatta az államtitkár, a pályázat meghatározott gépek beszerzéséről szól, tehát elvileg nincs benne hárommillió plusz, amit a vevő ki tudna gazdálkodni belőle. Két módon lehet előteremteni a pályázati pénzből a pályázat vételárát, mind a kettő illegális:

  • a műszaki tartalmat csökkentik, például olcsóbb, és ezért rosszabb gépeket építenek be, vagy
  • eleve túlárazott volt a pályázat, és már a pályázat beadásakor átverték az NFÜ-t.

Legtöbbször az történik, hogy a pályázatot nem az eredeti, hanem mondjuk rosszabb gépekkel akarják megvalósítani, így tudják spórolni, mondta Csepreghy. Másik megoldás lehet, ha a pályázatot már eredetileg is túlárazva adták be, de a helyettes államtitkár szerint ez ritkán fordul elő, mert a túlárazott pályázatok eleve nem is nyernek, ezeket ki tudják szűrni.

Jogszerű, de…

Önmagában az, hogy egy pályázatot nem az eredeti nyertes, hanem egy másik cég valósít meg, nem jogellenes.

Ha a projektet átvevő cég ugyanúgy megvalósítja a fejlesztést, mint az eredeti pályázó, akkor nem éri hátrány az országot: a pénzt ugyanarra a célra használják fel, mint ami az eredeti pályázó esetében jóváhagyásra került, például gépeket vesznek belőle és új munkahelyeket teremtenek”

– mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

A pályázatokat másik cégnek való átadására van lehetőség, ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek kell jóváhagynia. Ilyenkor az NFÜ-nél azt vizsgálják, hogy az újonnan belépő cég is megfelel-e az eredeti feltételeknek, például ugyanúgy kkv-nak minősül-e. Ezzel lehet kiszűrni, hogy mondjuk egy kkv-knak kiírt pályázatot még úgy se tudjon megszerezni egy nagy cég, ha megvesz egy kkv-t. Az új belépőnek mindent vállalnia kell, amit az eredeti pályázó is vállalt.

Én is ismerek olyan konkrét esetet, ahol 120-150 millió forintot nyert meg egy cég, de nem tudja megvalósítani a projektet, mert mondjuk az NFÜ nagy csúszással, akár egy évvel a benyújtást követően ítélte csak meg a pénzt, és ez alatt alapvetően megváltozott a gazdasági környezet. Az említett cég ismert olyan, hasonló értékű és tartalmú beruházást tervező társaságot, amely képes a pályázat megvalósítására, és jelenleg folyamatban van a pályázat átadása. Ebben semmi kivetnivalót nem látok

– mondott egy példát Essősy arra, hogy mikor életszerű egy pályázat átadása.

Kamupályázatok

Tegyük fel, hogy létrehoznak 10-15 „elfekvő” céget, amelyek igazából nem működnek, csak a pályázatok benyújtásához teremtik meg a szükséges színfalakat. Ez sem feltétlenül jogellenes, de etikailag kifogásolható, lévén szembemegy a pályázati rendszer céljaival.

Nehéz kiszűrni a kamu pályázatokat, de például, ha egy 10-15 éve működő cég ad be pályázatot, akkor kevésbé valószínű, hogy csak eladni szeretnék majd a megnyert összeget. Ha egy-két éves, valós működést nem produkáló, egyszemélyes cégek pályáznak, az okot adhat a gyanakvásra, mondta Essősy.

Nálunk is körbejárt egy email, amiben nyíltan hirdettek pályázatokat eladásra

– mondta Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Ez nem a szokásos, korrekt eljárás és a szövetség tagjai szerint csak arra jó, hogy lejárassa a pályázatíró szakmát. Azt üzeni, hogy a pályázatírók brókerkednek, kereskednek a pályázatokkal, pedig nem ez a valódi tevékenységük.

Jön az AVH

Ha felmerül a gyanú, hogy a pályázatot nem a szerződésnek megfelelően hajtják végre, például rosszabb gépet akarnak beszerelni, hogy így spórolják meg a pályázatért fizetett „vételárat”, akkor helyszíni ellenőrzést tart az NFÜ. Megvizsgálják, hogy a szerződésnek megfelelően halad-e a projekt, ha nem, akkor az NFÜ dönthet arról, hogy eláll a szerződéstől, mondta Csepreghy.

Az Index által megkeresett, név nélkül nyilatkozó jogász szerint sem egyértelmű az, hogy mikortól jogszerűtlen egy pályázat átadása, azt mondta:

az, hogy a másik fel ellenszolgáltatás fejeben jut a lehetőséghez, akkor lehet érvénytelen, ha a jog által tükrözött általános értékekkel vagy az általános társadalmi értékrenddel összeegyeztethetetlen

A konkrét ügyek ismerete nélkül viszont nem tudta megmondani, hogy egy pályázat átadása jogszerű vagy jogszerűtlen.

Egy helyszíni ellenőrzéskor nem csak azok a pályázatok buknak le, ahol például rosszabb gépekkel akarnak pénzt spórolni, hanem azok a kamupályázatok is, amit csak a későbbi eladás miatt adtak be. Ezeknek a pályázatoknak ugyanis nem halad a megvalósítása.

Ha hibát találnak, az NFÜ nemcsak elállhat a szerződéstől, hanem feljelentést is tehet. Csepreghy elmondta, volt egy pályázatokat hirdető honlap, aminek az ügyét az Alkotmányvédelmi Hivatalnak adták át.

Forrás: index.hu

Szólj hozzá!